Nagy átcsoportosításokról döntött a kormány az idei költségvetésben
Jelentős költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány a különböző költségvetési tartalékok terhére a csütörtök esti közlönyben megjelent intézkedésével.
Jelentős költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány a különböző költségvetési tartalékok terhére a csütörtök esti közlönyben megjelent intézkedésével.
Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Októberben 222,6 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami beleillik az elmúlt néhány év adatába összességében (leszámítva a tavalyi - kifizetési stop miatt kialakult - többletes októberi hónapot). Ezzel az első tízhavi pénzforgalmi hiány meghaladta az eredeti célt. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen lehetőségei maradtak a kormánynak az utolsó két hónapban a megemelt hiánycél szempontjából.
A rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése céljából a kormány a csütörtöki közlönyben megjelent határozatával 201,9 milliárd forintot csoportosított át a Rezsivédelmi Alap terhére.
A költségvetésbe befizetett bruttó áfabevételek alakulása egyre aggasztóbb, de legalább a kiutalások mértéke enyhül és kezd normalizálódni - olvasható ki a napokban megjelent első kilenchavi részletes államháztartási adatokból. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen gazdasági folyamatok állhatnak az érdekes gazdasági jelenség mögött, amely rányomta a bélyegét a teljes idei költségvetés teljesítményére.
Nem állt még helyre az általános forgalmi adóból származó bevételek körül a rend, szeptemberben az előző évhez képest csupán 1,9 százalékkal nőttek a nettó áfabevételek - derül ki a költségvetés részletes havi statisztikáiból. Szintén nagyon érdekes, hogy nagyon megugrottak a kilencedik hónapban a központi költségvetés kiadásai.
Az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott szeptemberben a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint 33,7 milliárd forintos többlet jött össze. A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, de az látható, hogy szeptemberben alig volt kiadása a költségvetésnek a rezsicsökkentés működtetésével kapcsolatban. Összességében a minimális többlet jól jön a látványos elcsúszásban lévő költségvetés számára, azonban ettől még nem változik meg az alapvető összkép, ami összességében nagyon negatív.
Idén a költségvetés megborulása okozza a legnagyobb fejtörést és a legtöbb feladatot a kormányzati gazdaságpolitika számára. A helyzet odáig fajult, hogy ismét emelni kellett a hiánycélt, de még távolról sem biztos, hogy ez elegendő lesz. A büdzsé elcsúszásában a legnagyobb szerepet az általános forgalmi adóból származó bevételek játszották. Most bemutatjuk, mennyire jelentős ez a tényező a deficit elszállásában, és ezzel együtt rámutatunk a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélyére.
Azzal, hogy a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az idei GDP-arányos hiánycélt, egyáltalán nem oldódtak meg a költségvetési gondjai. Már félévkor is inkább 6 százalék körüli deficit látszott reálisnak 2023-ra, most egy friss elemzés szerint pedig akár a 7 százalékot is meghaladná, ha nem hozna további intézkedéseket a kormányzat. Vagyis még mindig a nemzeti össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő összeget kellene valahonnan előteremteni az év végéig. Ráadásul a 2024-es cél is veszélyben van, további lépések nélkül nehezen teljesíthető a 2,9 százalékos hivatalos cél.
A GDP-növekedés nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket, vagyis az 1,5%-ot - írja friss véleményében a Költségvetési Tanács. A költségvetési hiánycél mai emelése kapcsán hangsúlyozza: a megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, de a KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
Az idei második negyedévben a kormányzati szektor hiánya 308 milliárd forint volt a KSH közlése szerint. Ezzel a deficit négy negyedéves gördülő átlaga 8,2%-ra emelkedett a GDP arányában. Már egy éve tart a deficit emelkedése, a parlamenti választások előtt megindult kiköltekezés, valamint az energiakrízis következményeit még mindig viseli a büdzsé.
Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
A hazai gazdaságpolitika vezetői részéről a Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzott kijelentések miatt ismét a figyelem középpontjába került a költségvetés helyzete. Jól látható, hogy már a költségvetésért felelős miniszter is látja, hogy nincs minden rendben. Ezt az álláspontot támasztják alá a péntek délelőtt megjelent részletes államháztartási adatok, amelyek azt mutatják, hogy az áfabevételek oldalán már nem kicsi a baj, hanem óriási.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozatával a kormány 32 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból.
Augusztusban 358,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel a költségvetés, ami gyűjtésünk szerint a legmagasabb nyolcadik havi deficit az adatok rendelkezésre állása óta. A friss adat is megerősíti korábbi véleményünket a büdzsé idei helyzetéről: az elcsúszás biztosra vehető, a helyzet korrekcióért kiált. Tulajdonképpen az első nyolc hónap alatt teljesült az egész évre tervezett pénzforgalmi hiánycél.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szombati kijelentése alapján a kormány idén 17,5-17,7%-os éves átlagos inflációra számít. Ez magasabb annál, mint amilyen mértékű emelésben januárban a nyugdíjasok részesültek, ezért szinte biztosra vehető, hogy az időskorúak számára novemberben érkezik a visszamenőleges emelés.
„Mindenképpen csekély” annak az esélye, hogy az idei évi átlagos GDP-növekedés elérje az 1,5%-os kormányzati célt – erősítette meg a mai Kormányinfón a Portfolio minapi számításait Gulyás Gergely, és azt is jelezte, hogy emiatt októberben jöhet a kormányzati felülvizsgálat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elismerte, hogy ilyen gazdasági pálya mellett, illetve a költségvetés eddigi komoly elcsúszása mellett „nyilvánvalóan a legnehezebb a hiány tartása lesz”, és itt is október körüli felülvizsgálatot vázolt.
Nagy bajban van az idei költségvetés, főleg a bevételi oldalon: időarányosan elmaradás látható az áfa-, a jövedéki adó és a járulékbevételek tekintetében - olvasható ki az első hét hónap részletes államháztartási adataiból. Bár vannak az egyensúlyi feszültséget enyhítő tényezők, de számításaink szerint szinte biztosra vehető a költségvetési elcsúszás, hacsak nem történik valamilyen váratlan fordulat.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
Egyszerre több ponton is átcsoportosítást hajt végre a kormány a költségvetésben. Az egyik lépésével az általános költségvetési tartalékot csapolja meg, ami arra utal, hogy a kormány egyelőre nem foglalkozik az idei büdzsé felborulásával kapcsolatos aggodalmakkal.
Soha nem veszített ennyi katonát Oroszország a háború kezdete óta.
Szerinte a letartóztatását nehezen viselnék el az emberek.
Az OMV-vel fizettethetik meg az orosz állami cég ellen megítélt kártérítést.
Szűcs Anita Franciaország-kutatót kérdeztük a Checklist mai adásában.
Hoffmann Mihályt, az EXIM Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
